Idén már felkészültebbek voltunk, mint két évvel ezelőtt. Korán akartunk indulni, ami szerencsére sikerült is. Reggel 6 órakor már autóban voltunk és természetesen nem az autópályán, hanem Ceglédet elkerülve Albertirsa-Csemő-Nagykőrös útvonalon haladtunk. Ez egy jó minőségű aszfaltozott útvonal minimális forgalommal. Persze a 441-es már tele volt, mire odaértünk, de még lehetett haladni és csak a körforgalom előtt kb. 1-2 km-re állt be a sor. A fornettisek megint osztogattak reggelit (egész kellemes kis csomagot kaptunk).

Mire beértünk a parkolórészhez addigra a fele már betelt és hihetetlenül nagy sor kígyózott a bejárat előtt. 7:30-kor volt a kapunyitás, de még csak 7:20 körül lehetett. Szerintem több ezer ember állt soronként (abból az irányból 2 sor). Szerencsénkre pont akkor nyitották ki a 6-os kaput, így egy kis gyaloglással gyorsan eljutottunk a belső jegyárusító bódékig. Ez volt az első eset, hogy sikerült beérni a nyitóképre. Odabent hallottuk, hogy állítólag az autópályán 9Km-es sor alakult ki..

Az a poén ezekben a repülőnapokban (akármennyire is olajozottan mennek a dolgok a bejáratnál), nagy embertömeg szeretne 1-2 órán belül bejutni és később pedig kijutni. Emiatt és ugye általában egy reptér méretei miatt a kaputól a nézőtérre jutni lehetetlen 1 óra alatt. Nekünk kb. 1,5 óra alatt sikerült, ami nagyon jó eredmény. Mit is mondok, szuper eredmény a 2003-as repnaphoz képest. Akkor ugyanis 2 óráig tartott a 441-esen elérni a várost. Sőt, autóval be se tudtunk menni a parkolóig. Azok sem jártak jobban, akik az autópálya felől próbálkoztak.

Mivel szinte még az elején bejutottunk ezért a kerítés mellé tudtunk állni. Mondjuk nem közvetlenül mellé, hanem kb. 2 méterre. Nem is volt baj, még alig voltak és simán kiláttunk. Később egy fotós faszi a kockás ingében jött a kis létrácskájával és pont elénk állt be közvetlenül a kerítés mellé. Szóval a fényképezés részemről valahogy így nézett ki: repülő jön, fej benne, élesít, fej benne, repülő látszik, katt. fotós faszi szép kockás inge elkapva. Az 5. ilyen kép után kezdtem kicsit ideges lenni, de már nem tudtunk arrébb menni, mert addigra már igencsak nagy volt a tömeg. Lassan olyan érzés fogott el, mintha strandon lennénk és keresni kell a helyet a polifoamnak. Nyugtattam is apámat (öcsémnek nehezen, de sikerült rábeszélnie - először volt ilyen repnapon), hogy ez csak a korlát mellett van így. Hátrébb szellősebb. Nem volt igazam, mert amikor elmentünk sétálni kiderült, hogy csak picit szellősebb. Nagyon sok ember volt ott, de az is lehet, hogy mivel átépítették a repteret kisebb területen oszlott el a 70.000 ember.

Tanulva korábbi hibáinkból enni-inni vittünk magunkkal. Amúgy az esemény hasonló volt a korábbiakhoz és természetesen ez is nagyon tetszett. Azt bánom, hogy nem néztem meg belülről az AWACS-et. Csak később tudtam meg, hogy busszal lehet odajutni. Az idei egyértelműen a Grippenek bemutatkozása volt. Meg se tudom mondani, hogy hányszor emelkedett levegőbe ez a géptípus. Szerencsénkre eső nem esett aznap (csak pár csepp volt) és a nap sem sütött annyira.

A képeknek nem annyira kedvezett a borús idő (Fuji S5500-nál nem tudok nagy ISO-t beállítani és még így is zajosak voltak a képek). Amúgy meg elmosódott lett volna, szóval akkor már inkább a képzaj. Nekem mindig nagy élmény ilyen repnapot fotózni, mert csúcsra lehet járatni a fényképezőt. (Maximális zoom, lehető legnagyobb zársebesség elérése stb.) A legnagyobb poén akkor is az F1-es autó lefotózása, amit ott az EVF-en egyáltalán nem is lehetett észlelni (kicsit gyors és közeli volt). Az odagyűlt emberektől semmit sem látni. A fényképezőgépet csak feltartottam és a hang alapján kattintottam egy-egy sorozatot. 1-2 képkockán azért sikerült megörökíteni.

A honvédelmi miniszter ott örömködött, hogy 70.000 látogató ment ki szombaton és ez milyen jó is. Hú, akkor jövőre is megrendezzük stb.. Mondjuk vasárnap már csak 30.000 ember volt (pontos adatot nem találtam), de még így is nyereséges nekik. Úgy tudom, hogy 80.000 felett már nem veszteséges a buli a szponzorok miatt. Na akkor jövőre megyünk?!